Zsinagógák Sopronban

A zsidók soproni letelepedésének nyomait az írásos dokumentumok helyett a városszerkezet őrizte meg az utókor számára. A 13. században alakult ki az ősi városmagban az az utca, ahol a betelepült zsidóság nagy része lakott. Az egykori Zsidó utcában két zsinagóga is működött egymás közelében. A zsidó közösség egyik legfontosabb közösségi épülete a zsinagóga volt, amelyet imaházként, gyűlésteremként és iskolaként is használtak.

Középkori Ózsinagóga
Sopron, Új utca 22.
Sopron egyik legrégebbi utcájában, az Új utcában zsidó családok telepedtek le. Ők építették a Közép-Európában egyedülálló Ózsinagógát. A gótikus épület a vallási törvényeknek megfelelően az utca vonalától egy házhellyel beljebb épült. Az így szabadon maradt telket bíráskodásra, a keresztényekkel való kereskedésre használták.

Középkori Újzsingagóga
Sopron, Új utca 11.
Az Ózsinagógánál 70 évvel fiatalabb Újzsinagóga egy bécsi bankár magánzsinagógájának épült. A Belváros egyik érdekes átjárójában található épület falazatában rózsaablakok és csúcsíves nyílások láthatók. A zsinagóga eredetileg külön épület volt, de később beépítették egy barokk lakóépületbe.

Ortodox Zsinagóga
Sopron, Paprét 18.
A Papréten álló zsinagóga a Sopronban található 3 zsinagóga közül a legnagyobb. Az ortodox imaházat 1891-ben építették. Mivel az előírások szerint az épület nem állhatott az utca vonalában, ezért a többi házhoz képest beljebb áll. Kerítéssel lezárt előudvara volt a törvénykezés és az üzletkötés színtere.

Neológ zsinagóga
Sopron, Templom u.23.
A neoreneszánsz stílusú zsinagóga 1876-ban készült el. Első és utolsó rabbija 1894-1944-ig dr. Pollák Miksa volt, aki történészként megírta a soproni zsidóság történetét. A kupolás tornyú épületet a 2. világháborúban bombatalálat érte, majd maradványait lebontották. Az imaház helyén ma társasház áll, melynek falán emléktábla őrzi a zsinagóga és egykori rabbijának emlékét. Az emléktábla Kutas László alkotása.