Templomok Sopronban és környékén

Sopron és környéke számtalan csodálatos templomot rejt. Ezen a vidéken évszázadok óta békésen megférnek egymás mellett a különböző vallási közösségek és templomaik. Az épületek között kisebbet, nagyobbat, díszesebbet és egyszerűbbet is találhatunk. Ezek a megszentelt helyek azon műemlékek közé tartoznak, amelyek egyszerre nyújtottak védelmet és lelki megnyugvást az embereknek. A régi kövek és a templombelsők letűnt korok emlékét őrzik. Üljünk be egy templomba, csendben nézelődjünk és meg fogjuk hallani, mit mesélnek a kövek!

 

Templomok Sopronban

Kecske-templom
Sopron, Templom utca 1. (bejárat a Fő tér felől)
A város egyik legismertebb temploma. A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben. Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal.

Evangélikus templom
Sopron, Templom utca (a Kolostor utca és a Bünker János Rajnárd köz torkolatában)
A soproni evangélikusok első fatemploma 1676-ban épült fel a mai templom helyén. Még abban az évben elpusztult a nagy tűzvészben. A mai kőépület a negyedik templom ezen a helyen. 1782-ben kezdték építeni, II. József Türelmi Rendeletének kibocsátása után, a rendelet értelmében torony nélkül. Az építés érdekessége, hogy az alapozás előtt 182 égerfa cölöpöt vertek a földbe, mivel a talaj laza szerkezetű volt.

Szent György Dómtemplom
Sopron, Szent György utca 7.
Sopron egyik legrejtettebb temploma a Szent György utcában, a mai utcavonaltól kissé beljebb, kétemeletes házak között található. Mivel homlokzati tornya nincs, az utca vonala pedig ívesen fordul, a városban először járó szinte csak a templomhoz érve fedezheti fel az épületet. A templom története, elhelyezkedése szorosan összefügg az utca, illetve a belváros kialakulásával.

Szent Mihály-templom
Sopron, Szent Mihály út
A város legmagasabb pontján áll Sopron ősi plébániatemploma, a Szent Mihály-templom. Első formájában még a tatárjárás előtt épült. Egyes kutatók feltevése szerint a helyén egykor a keresztény avarok temploma állhatott. A mai épületet a XIII. század elején kezdték építeni román stílusban. A templom első említése 1278-ban történt. Az épületet a XIV. században továbbalakították, majd a XV. században fejezték be az építését. A hosszan elhúzódó építkezés során gótikussá formálódott.

Szent Orsolya-templom és rendház
Sopron, Orsolya tér 3.
Az egykori zárda és a ma is működő iskola épületei között emelkedik a volt orsolyita templom. A rend nővéreinek Sopronba való érkezése előtt már megépült egy egyszerű kis templom, amely később egy kis fatornyot kapott. A Szent Keresztről elnevezett kis zárdatemplomban 1773-ban Mária Terézia császárnő is részt vett egy vasárnapi szentmisén.

Szentlélek-templom
Sopron, Szentlélek utca 2.
A templom a történeti belváros Ikva-patakon túli részén áll. Egykoron itt volt a dombra települt szőlősgazda-negyed bejárata. Valószínűleg a johanniták alapították. Az épület a kórháztemplomuk lehetett, amely az ispotályukkal szemben épült. A Szentlélek-kápolna a városplébános telkén állt és a mindenkori plébános házi kápolnájaként működött.
A templom a történeti belváros Ikva-patakon túli részén áll. Egykoron itt volt a dombra települt szőlősgazda-negyed bejárata. Valószínűleg a johanniták alapították. Az épület a kórháztemplomuk lehetett, amely az ispotályukkal szemben épült. A Szentlélek-kápolna a városplébános telkén állt és a mindenkori plébános házi kápolnájaként működött.

Keresztelő Szent János-templom
Sopron, Bécsi út 7.
Sopron legrégibb épülete a Szent János-templom a Bécsi úton áll. A templom építését a János-rendi lovagokkal (keresztesek) hozzák kapcsolatba. A lovagok 1217-ben telepedtek le Sopronban. A Keresztelő Szent János tiszteletére emelt templom a tatárjárás után készülhetett.

Árpád-házi Szent Margit Julianeum templom
Sopron, Szent Margit utca 4.
1943-ban Sopronban az Alsólőverekben egy villában a domonkos szerzetesek kápolnát alakítottak ki az Árpád-házi Szent Margit Lelkészség részére. A Julianeum kápolnát a közösség az évtizedek során kinőtte, ezért új templom építése vált szükségessé. Az új templomot a plébánia mögötti telken építették meg és 2015-ben szentelték fel. A 600 m² alapterületű templom 3 szintes és 340 férőhelyes. Az altemplomot folyosó köti össze a régi kápolnával.

Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Szeplőtelen Fogantatás Jézus Szíve templom
Sopron, Táncsics Mihály utca 2.
Az Isteni Megváltó Leányai Kongregációjának 4 nővére 1863. májusában Bécsből érkezett Sopronba. Az Új utcában található soproni püspöki házban telepedtek le. Két év múlva ez a ház már kicsi volt, így a nyugati városrészben az Újteleki kapun kívül vásárolt házat bővítették és alakították át templommá. 1887-ben szentelték fel a templomot, melynek tornya később készült el. Az 1945. március 1-jén keltezett – az Isteni Megváltóról elnevezett lelkészség – alapítólevelét Apor Vilmos püspök írta alá.

Szent Domonkos Szent Júdás Tádé Templom
Sopron, Széchenyi tér 4.
A Domonkos-rendi szerzeteseket 1674-ben Batthyány Erzsébet telepítette le Sopronban. A rend 1700 körül vásárolta meg a mai templom és rendház helyén álló két házat. A templomot 1719-ben kezdték építeni, a tornyok 1775-re készültek el. A soproni templomok mindegyike egy toronnyal épült, ez alól csak a Domonkos-templom a kivétel, amelyet ezért kéttornyú templomnak is neveznek.

Szent Imre templom
Sopron, Révai Miklós utca 1.
A Jereván-lakótelepen található Szent Imre templomot 1994-ben kezdték el építeni. A szerkezetkész templomban Szent Imre napján már hálaadó szentmisén vettek részt a hívek. A modern templomot 1997. augusztus 20-án szentelte fel Dr. Pápai Lajos megyéspüspök. A templom ékességét - a szentélyt díszítő feszületet - II. János Pál pápa áldotta meg győri látogatása alkalmával.

Szent István templom
Sopron, Szent István park 1.
A soproni Szent István templom építése 1940-ben kezdődött. Először a torony készült el. A vasbeton szerkezetű templom a Kolosszeum és az Ókeresztény bazilika építészeti elemeit alkalmazza. A szentélyt a látószög középpontjába helyezték. A padsorok félkörös elhelyezésűek és négy mezőre osztottak.

Református templom
Sopron, Deák tér 2.
Sopronban már a 19. század előtt is éltek reformátusok. 1913-ban Végh Kálmánné ingatlanokat adományozott a református egyházközségnek templomépítés céljából. A Deák tér sarkán levő üres telken építették fel a Református templomot, amelyet 1929. december 2-án szenteltek fel. 1938-ban kapott harangot a templom. A templom bejárata mellett Kálvin János mellszobra látható.

Árpád-házi Szent Erzsébet kórházkápolna
Sopron, Győri út 15.
A kórház épületében a II. világháború előtt volt egy katolikus kápolna az épület felső szintjén, ahol a nővérek laktak. Ezt a kápolnát a betegek is használhatták, naponta tartott itt szentmisét a kórház lelkésze. Ezt a kápolnát a II. világháború után megszüntették. 1990. június 22-én került sor az új kápolna-alapkő letételére a kórház parkjában. 2 évvel később felszentelték az új kápolnát, amely a katolikus, az evangélikus és a református egyházak közös istentiszteleti helye lett.

Halász utcai Szentháromság kápolna
Sopron, Halász utca 38.
Voss Károlyné 1771-ben a végrendeletében a házát egy árvaház létesítésére adományozta. Ebben a házban alakították ki a Szentháromság kápolnát. A ház mellett levő köz az Árvaház köz, amely a Balfi utcát köti össze a Halász utcával.

Nepomuki Szent János-kápolna
Sopron, Villa sor 32.
A Lőverekben a Várisi út és a Villa sor kereszteződésénél álló kápolna története fordulatokban gazdag. Ezt a barokk kápolnát eredetileg az Előkapunál a Tűztorony mellett építették meg. Az új városháza alapozásánál római korból származó szoboremlékek kerültek elő. A feltárások miatt a kápolna útban volt, de a város nem akarta elveszíteni, így a téglákat és a faragványokat megszámozták és a Villa sor sarkán eredeti formájában újra felépítették.

Szent Jakab apostol kápolna
Sopron, Szent Mihály út
A Szent Mihály-templom körül a korai középkor óta kerítéssel körülvett temető volt. Az erődítés-jelleg miatt a temető területét nem lehetett növelni, ezért a régi sírhelyeket kellett újra felhasználni. A középkorban a mészárosok kápolnát építettek a templom körüli temetőbe, amelyet Szent Jakabról neveztek el.

Szent Kereszt kápolna
Sopron, Balfi utca 80.
A kápolnát 1870-ben kezdték el építeni. Az egykori szegényházban elhelyezkedő kápolna mennyezetképét ifj. Storno Ferenc festette. Az épületegyüttes műemlékvédelem alatt áll. Napjainkban idősek otthona működik benne.

Virágvölgyi Remetekápolna
Sopron, Virágvölgyi út 62.
A Virágvölgy legforgalmasabb részén, közvetlenül az út mellett áll a Remetekápolna, amely a XVIII. századból való. Schaffer Gáspár a saját földjén egy régi fafeszület helyén kápolnát és sekrestyét épített egy remete számára kis szobával, konyhával. A remete – Skopal Simon – a saját pénzén erre az épületre emeletet húzott és kis karzatot, előszobát, szobát és kamrát is épített hozzá. Ide vonult el a város zajától imádkozni és elmélkedni. II. József türelmi rendelete a magányában élő remeték életét is megváltoztatta. Emiatt helyhatósági rendelet szólította fel Skopal Simont, hogy öltsön világi ruhát és hagyja el a remeteséget. Ezután Simon ruhakészítéssel foglalkozott, elsősorban egyházi ruhákat varrt. A ruszti, a fertőszéplaki és a fertőbozi templomnak is dolgozott. Idős korában a szegényházban halt meg. A környéken lakók napjainkban is rendszeresen ápolják, virággal díszítik a kápolnát, amelyet 2001-ben vontak helyi védettség alá.

 

Sopronbánfalva

Mária Magdolna-templom
Sopron, Bánfalvi út
A falu közepén álló templom a XII. században épült. A kis templom fallal övezett kert közepén áll. Kapuját az egykori barokk szentélyrácsból készítették. A templom belső padlószintje a kinti járószintnél egy lépcsőfokkal mélyebben fekszik.

Mennyek királynője Hegyi Kolostortemplom
Sopron, Kolostorhegy u. 2.
A három oldalról hegyekkel övezett falu felett magasodik a karmelita kolostor a templommal. Sopron város 1482-ben adta át a templomot a pálos rendnek. Orbán győri püspök 1483-ban megengedte, hogy kolostorrá alakíthassák át a templomot. Ettől az időtől kezdve búcsújáró helyként szerepel a falu temploma. A templomban található Fekete Mária kegykép a czestochowai kegykép egyik legkorábbi hazai másolata.

Sopronbánfalvi Társult Evangélikus Egyházközség temploma
Sopron, Bánfalvi út 179.
II. József császár által kiadott türelmi rendelete lehetővé tette, hogy az evangélikusok templomot építsenek maguknak és saját lelkészükkel gyakorolhassák vallásukat. Az a gyülekezet, amely templomot akart építeni, legalább 100 családot kellett felmutatnia. Ez Ágfalván nem volt gond, mert a 3 település – Ágfalva, Bánfalva és Lépesfalva – lélekszáma 1950 fő volt. Ez a 3 település egyházközséggé szerveződött és engedélyért fordultak Sopron városához, hogy a faluban imaházat építhessenek. Mivel a város igyekezett megakadályozni, hogy Ágfalván imaház épüljön, ezért az Ágfalván élő evangélikusok kérvénnyel fordultak a császárhoz, aki engedélyezte az imaház megépítését. A város, mint kegyúr ingyen biztosította a telket a templom megépítéséhez a falu egykori kovácsműhelyének helyén. 1784-ben kezdődött meg az építkezés a mocsaras területen álló kovácsműhely helyén. Az ingoványos területre úgy tudtak építkezni, hogy 1 hónapon keresztül cölöpöket vertek a sárba. A több száz férőhelyes imaházat egy év alatt felépítették, az új épületet 1785-ben szentelték fel ünnepélyes keretek között, amelyhez nem épülhetett torony. A tornyot 1869-ben kezdték el építeni cölöpök leverésével.

 

Brennbergbánya

Bányász-templom
Sopron-Brennbergbánya, Soproni út 22.
Az épület tartószerkezete fából készült. Mennyezete a bányavájatokat biztosító ácsolatok alakját idézi. A mellékoltáron látható Fekete Madonna a II. Világháborúban itt menedékre talált lengyelek ajándéka. Magyarországon ez az egyetlen templom, amely kocsmával közös épületben található.

 

Sopronkőhida

Sopronkőhidai Szent Kereszt felmagasztalása kápolna
Sopronkőhida, Pesti Barnabás utca 34.
A Sopronkőhidai Szent Kereszt felmagasztalása kápolnát a büntetésvégrehajtási intézet bejáratával szemben találjuk Sopronkőhidán, közvetlenül az út mellett. Az épület falán, a boltíves ablakok között elhelyezett nagy fakereszt árulkodik arról, hogy e kis településnek is van felszentelt helye. A sopronkőhidai kápolna egy torony nélküli épület, melynek egyik falához szorosan kapcsolódik a helyi óvoda létesítménye.

 

Fertőrákos

Urunk Mennybemenetele templom
Fertőrákos, Fő utca 119.
A község közepén álló templom olyan magas épület, hogy a falu minden pontjáról látható. A magas, erős tornyot kőkorlátos erkély övezi, amely megfigyelőhelyül szolgált a török portyázások idején. Békésebb időkben tüzek megfigyelésére használták, s talán arra, hogy a Sopron felől érkező vendégekről hírt adjanak a faluban várakozóknak.

Virágosmajori kápolna
Fertőrákos, Fertő utca
A Fertő-tó 1866 és 1869 között kiszáradt. A rákosi hívek 1869. október 3-án Virágosmajorból indultak a tó kiszáradt medrén át Nagyboldogasszonyba zarándoklatra és kérték Istent, hogy jöjjön vissza a víz. A zarándoklat után újra vízzel telt meg a tómeder, ezért a hívek hálából kápolnát építettek. Az 1872-ben elkészült kápolnát a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. A Fertő-tó partján álló kápolnát 1992-ben renoválták.

Kis kápolna
Fertőrákos, Fő utca 242. sz. házzal szemben (Kápolna utca sarka)
A Kis kápolna eredetileg a Balf felé vezető út mentén állt. Azt a területet, ahol a Kis kápolna állt egy halász igényelte házépítéshez. Az engedélyt úgy kapta meg, ha a Kis kápolnát lebontja, arrébb viszi, újra felépíti és új szobrot állít a régi helyére. A halász eleget tett az előírásnak, így felépülhetett a háza. A Kis kápolna azóta áll a mostani helyen, bejárata fölött német szöveg olvasható.

 

Balf

Urunk Mennybemenetele templom
Sopron-Balf, Fő utca és a Fürdő sor sarkán
A Fő utca sarkán álló dísztelen, késő barokk épületet 1794-ben kezdte építeni Balf német ajkú lakossága. A templomot a következő évben már fel is avatták. A templom 1940-ben, 145 éves korában kapott tornyot.

Szent Farkas vártemplom
Sopron-Balf, Temető u.
A kőkerítéssel határolt középkori templom Balf felett áll a szőlőhegyen. Valószínűleg őrtoronyként is használták. Az egyhajós dongaboltozatos templom a XV. században épült. A vártemplom berendezése a XIX. század második feléből való.

 

Nagycenk

Szent István Római Katolikus Templom
Nagycenk, Széchenyi tér 5.
Nagycenk központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom. Mivel a falu első templomának – a Mindenszentek templomnak – mennyezete 1859 karácsonyán beszakadt, ezért ezt a templomot be kellett zárni. Ezután Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. A terveket Ybl Miklós készítette, de Széchenyi István - halála miatt - már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. A templom alapkövét 1860. augusztus 20-án – Szent István napján – tették le és 4 évvel később ugyanezen a napon szentelték fel az elkészült templomot. A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi-család címere látható.

 

Hegykő

Szent Mihály Római Katolikus Templom
Hegykő, Kossuth Lajos utca 27.
Hegykő régi temploma már az 1630-as években állt. Mivel ott nagyon vizenyős volt a talaj, a régi templomot elbontották, és 1904-ben megkezdődött az új templom építése. Az új templomot nem a lebontott régi templom helyére építették, hanem előre hozták a házsor vonalába. A település központi terén álló háromhajós templom tornyát 1931-ben magasabbra emelték.

 

Hidegség

Szent András-templom
Hidegség, Templom-domb
A Szent András-templom egy középkori eredetű plébániatemplom, amely a község feletti dombon áll. Román kori része Nyugat-Magyarország egyik különleges értékű műemléke. A körtemplom a XII. században, de legkésőbb a XIII. század első felében már állhatott. Freskóit azonban csak a tatárjárás után, feltehetően 1250 körül készítették.

 

Fertőd

Szent András-templom
Fertőd, Széchenyi utca 57.
Süttör község első templomának alapjait a falu határában Jakabszigeten találták meg. Ezt a területet valószínűleg a Fertő áradásai miatt kellett elhagyni. A falu következő temploma 1732-ben épült azon a helyen, ahol a mai templom is áll. Itt már nem kellett tartani a Fertőtől. Ezt a barokk templomot 1889-ben lebontották és még abban az évben újat emeltek a helyére, amely a ma is látható Szent András-templom. Az épületet az észak-német gót templomok mintájára készítették, falait kívülről nyers téglából emelték. Homlokzatán egy nagyobb torony és két kisebb oldaltornyocska (fiatorony) látható.

Szent Kereszt-templom
Fertőd, Fő utca 19.
Mire az Esterházy-kastély elkészült, a szomszédságában új falu született – Eszterháza. A hívek az első időben az Esterházy-kastély kápolnájába jártak szentmisére. Később Koloszár György plébános kezdeményezte egy új templom építését, amelynek munkálatait 1984-ben kezdték meg. A Szent Kereszt-templomot egy év múlva 1985. június 2-án szentelték fel. A modern vonalú templom a Fertőszéplakra vezető út mentén áll.

 

Sarród

Szent István vértanú templom
Sarród, Szeder u. 3.
A településen a középkorban már állt egy torony nélküli templom, amelyet 1752-ben átépítettek. A Szent István vértanú templom mai alakját 1846-ban kapta. Az épületet meghosszabbították, előcsarnok került a főhomlokzat elé és tornyot emeltek hozzá. Az átépítést Sztankovits János püspök és Borbély György győri kanonok - a falu szülötte - adománya tette lehetővé.

Kisboldogasszony templom
Sarród-Nyárliget, Petőfi utca 15.
A XX. század elején az Esterházyak majorságot hoztak létre a pomogyi országút mellett. A közigazgatásilag Sarródhoz tartozó település – Nyárliget – Eszterházától 4 km-re található. A település temploma Jáky György tervei alapján 1995-ben készült el.

 

Fertőszéplak

Mindenszentek templom
Fertőszéplak, Nagy Lajos utca 5.
A falu közepén már 1250 körül is állt templom a mai helyén. Itt tette le a mai templom alapkövét Széchényi György püspök 1728-ban. Az épület 1731-ben került tető alá. A két torony 4 évvel később készült el, bennük 6 harang lakott. A legenda szerint az egyik harangot egy bika ásta ki a Fertő iszapjából. A kis dombon álló kéttornyú templom főhomlokzatán az építtető Széchényi család címere látható. A templom két oldalán levő dombon a Kálvária és a Szent Szív-emlékmű magasodik.

 

Fertőboz

Szentháromság templom
Fertőboz, Fő utca 16.
A falu első temploma 1739-ben épült, de 1903-ban a faluban pusztító tűz majdnem teljesen megsemmisítette. Az újjáépítés még abban az évben elkezdődött. A megújított barokk épület egyhajós, egytornyos, tornyában két harang kapott helyet.

 

Fertőhomok

Szent Anna templom
Fertőhomok, Akác utca és a Rózsa utca keresztezésében
A falu első temploma 1729-ben épült meg, de az idők folyamán romossá vált, ezért 1900-ban lebontották. Az új templom 1901-ben épült neoromán stílusban. Az egyhajós, egytornyos épület tornyába három harang került. A fából készült szobrok a régi templomból valók. A templom belső felújítása – festése, aranyozása – 1995-ben valósult meg.

 

Fertőújlak

Világ Királynéja templom
Sarród-Fertőújlak, Fő utca 36.
Mekszikópuszta tanyasi iskolájában 1950 előtt az iskolában állt az oltár. 1951-ben egy rendelet szabályozta, hogy az iskolában nem lehet oltár. Ekkor a település lakosai összefogtak és az üresen álló uradalmi magtárat kimeszelték. Padokat készítettek és odavitték az oltárt is. Ettől kezdve oda jártak szentmisére. Így lett igazi temploma Fertőújlaknak. Mostani alakját 2009-ben kapta.