Soproni Kirándulás
Soproni Kirándulás » Sopron » Sopronkőhidai Fegyház és Börtön

Sopronkőhidai Fegyház és Börtön

Sopron határában valamikor egy kőhíd állt, ezért ezt a területet Kőhídnak nevezték. A területet két porosz gyáriparos kibérelte a várostól, majd 1854-ben cukorgyárat építettek itt. A gyárban 150 férfi és 150 nő dolgozott.  A Sopronkőhidai Cukorgyár egyedüli magyarországi cukorgyárként vett részt az 1867-es párizsi világkiállításon termékeivel. A kezdeti sikerek ellenére a Kőhíd melletti cukorgyár 1879-ben bezárt. A megszüntetett cukorgyár épületeit a Magyar Állam vásárolta meg és fegyintézetet létesített a területen.

A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön 1886-ban épült fel az egykori cukorgyártelepen. Az új épületben 686 zárkát alakítottak ki. Az épület köré 6 méter magas 60 cm széles bástyafalat emeltek. A fal fölött nyolcsoros szögesdrót húzódik. A bástyafalakra később őrtornyokat építettek. A magas kőfallal körülvett fegyintézet 3 részből áll: a fegyházból, a fegyőri lakásokból és a tiszti lakból.

Az új fegyházba az ország minden részéből naponta szállították a rabokat. Egy fegyőrnek mindig a vasútállomáson kellett várnia az újabb fegyencszállítmányt.

1944-ben a fegyintézet egy része katonai büntetőintézetté vált. Ebben az időben Budapestről szállították ide – legtöbbször az éjszakai órákban – nyilas kísérettel a politikai foglyokat és az elfogott partizánokat. Itt tartották fogva az ellenállási mozgalom harcosait is: Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Álmási Pált, Rajk Lászlót, Révai Kálmánt, és Pataki Istvánt. Külföldről is hoztak ide foglyokat: voltak itt szlovének, olaszok, horvátok, lengyelek is.

1944 végén a hadbíróság Budapestről Sopronkőhidára tette át székhelyét. Az itt született ítéletetek között nagyon sok volt a halálos, melyeknek egy részét helyben végre is hajtották, másik részüket életfogytiglanra változtatták. Bajcsy-Zsilinszky Endrét karácsony napján végezték ki.

1945 áprilisától 1948 elejéig a fegyházat a szovjet katonai parancsnokság hadifogolytábornak használta. A 10 hektárt meghaladó területen fekvő Fegyház és Börtön falai között a Hangya Ipari Részvénytársaság először kefegyártó üzemet hozott létre, majd szövőgyárat is kialakított, ahol fegyencek dolgozhattak. A Sopronkőhidai Szövőgyár 1958-ban 360 szövőgépével az ország legnagyobb szövödéjének számított.

„H” alakú zárkaépület teljes felújítását 1997-ben kezdték el, a munka 10 évig tartott. Ennek során a zárkákat hideg és meleg vízzel, WC-vel, TV-vel és oda-vissza beszélő készülékkel látták el. A fogvatartottak szabadidejének hasznos eltöltését segítik a szakköri helyiségek, a 12 ezer kötetes könyvtár, a közösségi szobák és a sportpályák. Irodalmi szakkör, zenekar és énekkar is működik a börtön falai között. A képzőművészeti szakkör kereteiben a fafaragással, a festészettel, a szobrászattal és a bőrdíszművességgel is megismerkedhetnek a fogvatartottak. A jövőben börtönmúzeumot szeretnének berendezni a fogadóépület egy részében, ahol többek között a börtön falai között készült alkotásokat is ki fogják állítani.

 

 

Soproni kirándulóprogramok

Fedezze fel Ön is Sopront és környékét!

Ismerje meg Sopron látnivalóit különleges élményjárművekkel!

 

Soproni kirándulás

 

A kirándulások során városnéző kisvonattal, elektromos busszal, elektromos kisautóval
fedezheti fel a vidéket.

 

Kipróbált és jól bevált
programok közül választhat:

 

Sopron és a Fertő-táj 7 csodája
  • Mi is az a 7 csoda amit "mindenképpen látni kell"?
  • Hol keressem?
  • Hogyan találok oda?

Mindegyik kérdésre megtalálja a választ a "Sopron és a Fertő-táj 7 csodája" című útikönyvben.

Sopron és a Fertő-táj 7 csodájaFriss információk, hasznos
tippek, melyek ismeretében
könnyen meg tudja szervezni
a kirándulást.

Töltse le most!