Bécsi külváros

Iparosok, szőlősgazdák és kézművesek negyede
Városrész


Ismertető

A Bécsi külváros a legrégebbi a külvárosok közül.

A középkortól kezdve iparosok, szőlősgazdák és kézművesek lakták. Templom-negyednek is tekinthetjük, hiszen itt épült fel Sopron legrégebbi plébánia temploma, a Szent Mihály-templom. A középkorban még három templomot emeltek ebben a külvárosban. Sok lakóház homlokzatát még ma is vallásos témájú szobrocskák díszítik.


Szent Mihály utca

A városnegyed legérdekesebb utcája. Az utcát már a XV. század elején említik. Majdnem mindegyik háza műemlék.

A Szent Mihály utca enyhe ívben emelkedik a dombtetőn álló Szent Mihály-templom irányába. A fűrészfogas beépítésű utca a templom felé szűkül. Földszintes gazdapolgár házai falusias jellegűvé teszik.


Szent Mihály utca 6.

Itt található az a középkori eredetű lakóház, amely a XIV-XVI. században plébániai iskola volt.


Két mór-ház - Szent Mihály utca 9.

A Szent Mihály utca legjellegzetesebb épülete az 1710 körül épült Két mór-ház. Nem ismerjük sem az építőjét, sem a szobrászát, sem az első lakóját.

A XIX. században a tulajdonos Leitner Szervác szobrász volt, aki népies barokk motívumokkal díszítette a homlokzatot.


Szent Mihály utca 8-10.

Itt lakott a soproni zeneegyesület alapítója, Kurzweil Ferenc.


Szent Mihály utca 33.

A házat 1727-ben építette az Unger kőfaragó család. Az oromzat félköríves fülkéjében Szent Sebestyén szobra áll.


Szent Mihály utca 35.

XVII. századi eredetű barokk lakóépület. A kapu köríves zárókövében az 1702-es évszám látható. Valószínűleg az átalakítás időpontja.


Bécsi út

A külső városfal Bécsi-kapuja egykor ott volt, ahol a Bécsi út a mai Patak utcát keresztezi. A Bécsi-kapu melletti őrtoronyról 1250-ből való okmányok emlékeznek meg. A tornyot a hozzávaló telekkel adták át a várost védő johannitáknak.

A Bécsi úton pihenőkereszteket is találunk. A helyenként fűrészfogas beépítésű utca a Sas térbe torkollik.


Bécsi út 3.

Az egykori földszintes barokk lakóház a XVIII. századtól kezdve iparosoké volt. 1840 körül a Hauser asztalos család tulajdona lett. Hauser Károly, a neves soproni rajztanár és festőművész is birtokolta.


Pékmúzeum - Bécsi út 5.

A Bécsi u. 5. számú pékház telke a középkor óta beépített volt. A ház homlokzatát 1666-ból származó pékcímer díszíti: kettős zsemlén álló két oroszlán perecet tart. A ház első ismert pékmester-tulajdonosa 1686-1699-ig Joachim Hübner volt. Ettől az időtől kezdve megszakítás nélkül pékek voltak a ház tulajdonosai 1970-ig, az utolsó mester haláláig.

A Soproni Pékmúzeum 1975. június 8-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, akiket kiflivel és pereccel vártak.


Bécsi út 6.

Az egyemeletes lakóház a XVII. században épült. A XIX. században a Rupprecht-családé volt. Rupprecht Mihály - a múlt század második felének kiváló fényképésze - Sopron sok, azóta eltűnt részletét örökítette meg.


Bécsi út 8.

A középkori eredetű egyemeletes barokk lakóház a hagyomány szerint egykor a johanniták vámháza volt. Közelében állt a lebontott Bécsi-kapu. A jobbra látható városfalat I. Ferenc uralkodása alatt építették újra 1811-ben. Kőtábla emlékeztet erre az eseményre.


Bécsi út 10.

A földszintes barokk lakóház a XVIII. század közepén kapta mai alakját. Előzőleg az Esterházy herceg tulajdonában volt, később iparosok birtokolták.


Bécsi út 14.

A XVIII. század elején épült az egyemeletes barokk lakóház. Előbb az Eisenköbl kőműves család birtoka volt, később Ballauf György kőművesé lett. 1735-ben itt lakott Aubera Mihály József szobrász. 1775 körül Schweitzer Györgyé a ház, aki szintén szobrász volt. Molitor György asztalos építette át a házat a jelenlegi formájára 1800 körül.


Bécs út 15.

Az épület falán az egykori Bécsi-kapu XVIII. századi címerét láthatjuk befalazva.


Bécsi út 23.

Az 1750 körül készült szép kapu a ferencesek kertjének bejárata volt. Fölötte trapéz alakú mezőben a ferences címer látható. Az íves párkány fölött a kapuépítményt rokokó váza koronázza.


Bécsi út 24.

Egyemeletes lakóház a XVIII. századból. Donga- és keresztboltozatos kapualj vezet az udvarra, ahol árkádos loggia nyomai láthatók.


Bécsi út 25.

Itt van a Storno-műterem. A ház 1858-ban épült Handler József tervei szerint. Akkori tulajdonosa Isep János vendéglős volt. A század végén ifj. Storno Ferenc vette meg. A díszesen kiképzett nagy tánctermet műteremmé alakította át. Itt helyezte el a család gyűjteményének azokat a darabjait, amelyek a belvárosi házukban nem fértek el. Itt kaptak helyet a Storno-család műemléki felmérései, restaurátori munkájukkal kapcsolatos tervei, rajzai is. A műteremben lévő festmények és a mennyezet freskója id. Storno Ferenc alkotása.


Bécsi út 30.

Ezen a telken állt egykor a Vámház.


Fövényverem utca

A Bécsi utat a Szent Mihály úttal összekötő utca magasabban fekszik, mint a Sas tér. Amikor még itt volt a város homokbányája, akkor az utcát hatalmas támfal erősítette. A Szent Mihály-templom körzetében gyakoriak az oromzat fülkéiben a szent szobrocskák.


Fövényverem utca 1.

A lakóház a 18. század második felében Csányi János soproni krónikásé volt. Az épületben egykor kovácsműhely is működött. Ennek széles bejáratát rózsadíszes vastáblák zárják le.


Fövényverem utca 3.

Az épületben a XVIII. század végétől több mint egy évszázadon keresztül kéményseprők laktak.


Fövényverem utca 5.

A lakóház helyén a középkorban egy oltárjavadalmas ház, mellette a soproni papok vallásos társulatának épülete állott. A jezsuiták 1636-ban kapták meg kollégium céljára a két házat. Ezért nevezik kolleumnak.


Fövényverem utca 15.

A lakóház tulajdonosa, Turba József kőfaragó készítette a szép rokokó homlokzatot.


Fövényverem utca 19.

A barokk lakóház XVI. századi. Ez az épület volt a város legrégebbi fogadója. Mai formáját a XVIII. században kapta. Ekkor a Meskó-család tulajdona volt.


Poncichter-ház - Fövényverem utca 29.

A barokk lakóházat Eisenköbl János kőműves mester építette saját részére. A ház oromzatának fülkéjében álló Szentháromság-szobrot valószínűleg fivére, Lőrinc faragta.


Jégverem utca

Valószínűleg ebben a kis utcában volt egykor a város jégverme. A feljegyzések szerint 1749 óta adtak el jeget a veremből. A névadó városi jégvermet az egykori "Sóház" földszintje alatt fedezték fel 1982-ben. A kőből falazott, körte formájú veremben ma az utcára nyíló, alacsony ajtón keresztül tekinthetünk le, vagy a Jégverem fogadó étterméből.


Jégverem utca 2.

A nagy, emeletes sarokház 1779-ig a Szent Dorottya oltárjavadalmas ház volt. Homlokzatán kis fülkében Szent Dorottya szobra áll az 1700-as évekből.


Sas tér

Ez a szabálytalan alakú tér volt hajdan a Győr, a Pozsony és a Bécs felől jövő országutak találkozási pontja. Nevet csak a XVIII. század végén kapott az itt álló Fekete Sas vendéglőről. Korábban itt volt a városi fövényverem, azaz homokbánya. A XIX. század második feléig a Fövényverem utca felől töltés védte. Keleti oldalán a fazekasok kemencéi álltak 1726-ig. Tűzveszélyességük miatt azonban eltávolították őket. Helyükön hamarosan felépült az Arany Oroszlán, később a Fekete Sas vendéglő.


Sas tér 6.

Az egyemeletes rokokó lakóházat 1728-ban építette a város kisvendéglőnek. Az épület egy szobából állt és a pincéből. Később kibővítették, majd 1735-ben az Arany Oroszlán cégérű fogadó lett. Miután a város eladta, az új tulajdonos Fekete Sasra változtatta a nevét. Csak a XIX. században szűnt meg. Az utolsó években itt volt a vándorló könyvkötő legények éjjeli menedékhelye.


Rózsa utca

Házainak hátulsó homlokzata az Ikva-patakra néz. Először 1414-ben említik "Rosengasse" néven egy oklevélben. A nevét valószínűleg tréfából kapta a nem éppen jó illatú patak közelsége miatt. Kisvárosias jellegű, szabálytalan utca, festői motívumokkal. Egyik házában földalatti rejtekút nyomait fedezték fel, valamint római kori temető maradványait.


Rózsa utca 21.

A kettős ház bal oldala egyemeletes, a jobb oldalon földszintes. Az építés korából származó falfestés maradványai láthatók a falán: 1601 GS és egy kereszt. A két épületet különálló kapu kapcsolja össze.


Rózsa utca 10.

Az egyemeletes, egyszerű barokk lakóház emeletén az ikerablak mellett félköríves fülkében Szent Flórián barokk kőszobra áll.


Rózsa utca 6.

A földszintes lakóház gótikus eredetű. A kapu zárókövén az MRR betűk, az 1734-es évszám és egy tímárvödör látható.


Rózsa utca 5.

Az egyemeletes lakóházban 1807-től a Nap fogadó működött. A vendéglőt Herbst János nyitotta meg. Köríves kapujának zárókövén IZ 1726 felirat olvasható.


Rózsa utca 2.

Az 1700-1750 körül épült ház falán árvíztábla látható.


Rózsa utca 1.

A földszintes lakóház római romokra épült. Mai homlokzata 1750 körül alakult ki. Kőkeretes ablakai magasan nyílnak. Falait nagy támpillérek erősítik, amelyekre az Ikva ismételt áradásai miatt volt szükség. Két tábla is mutatja az egykori árvizek magasságát.


Kapcsolódó oldalak

Látnivalók a közelben

Néhány látnivaló nem messze a Bécsi külvárostól


Hasonló látnivalók

Ha a Bécsi külváros tetszett, akkor ezek is érdekelhetik


Programok, amelyek bemutatják

Ha valamelyiken részt vesz, sok más látnivaló mellett a Bécsi külvárost is láthatja